Forrás: Hírklikk – Németh-Kállai Szilvia, 2024. október 26.

„Olyan kúriai bírók döntenek a 60-90 ezer forintos rokkantsági ellátásból tengődők sorsa felett, akiknek a havi nettó fizetése 1-1,2 millió forint”

– hívta fel a figyelmet egy jelentős anomáliára Orosvári Zsolt.

A sárbogárdi férfi 200 ezer sorstársát is képviseli abban az állammal szemben indított perben, amelyben azt kifogásolják, hogy jóval kevesebb rokkantsági ellátást ad neki (nekik) a kormány, mint amennyi a törvényben elő van írva. A felülvizsgálati kérelemben fehéren-feketén bebizonyítottuk a diszkriminációt, de a Kúria megtagadta, hogy foglalkozzon az ügyünkkel – mondta el a Hírklikknek Orosvári Zsolt.

A 2023 márciusában indított eljárás egyetlen tárgyalási napot ért meg, akkor a bíróság felhívására alkotmánybírósági beadványt készítettek, amit tavaly decemberben be is adtak Orosvári ügyvédei: dr. Monostori Róbert, dr. Csurgó Katalin és dr. Szepesházi Péter, akik ingyen képviselik Zsoltot. Ha az Alkotmánybíróság (Ab) megvizsgálja az egész folyamatot és elismeri a sérelmeket, megteheti, hogy megsemmisíti azt a jogszabályi rendelkezést, ami miatt többszázezer embernek sérültek az alapvető jogai. Emellett kötelezheti a jogalkotót arra, hogy az átmeneti időszakban – amíg törvényt módosítanak – magasabb összegű támogatásban részesüljenek az érintettek, köztük Orosvári Zsolt. Így tehát visszamenőleg is a 2021-es új szabályokat kellene alkalmazni annál a rengeteg embernél, akik még a régi szabályok alapján kapják az ellátásukat. Közben pedig el kellene indítani a közigazgatási eljárásokat, hogy megállapíthassák az új rokkantsági összegüket. A veszprémi bírák azonban nem fordultak az Alkotmánybírósághoz, hanem elutasították a beadványt.

Orosvári Zsolt két kiemelt panasszal támadta az államot: az emberi méltóság és a szociális biztonsághoz való jog, illetve a 2020 utáni és a korábbi rokkantellátások közötti indokolatlan különbségtétel miatt. Akiket ugyanis 2020 előtt rokkantosítottak, jelentős anyagi hátrányt szenvednek. Abban az évben ugyanis a strasbourgi bíróság ítéletben kötelezte a magyar államot, hogy rendezze a rokkantak helyzetét. Két év múlva a parlament csendben módosította a törvényt. Attól kezdve az utolsó évben kapott havi átlagjövedelmüket veszik figyelembe a rokkantsági ellátások összegének megállapításánál. Orosvári Zsolt és mintegy 200 ezer sorstársa azonban a módosításban meghatározott összeg alsó határánál is kevesebbet kap. A perben azt kérték, hogy Zsolt legalább a rokkantsági ellátás alapjául szolgáló, úgynevezett alapösszeget kapja meg rokkant-ellátásként.

A veszprémi bírák elutasítása után szeptember 19-én felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be Orosvári ügyvédei. A Kúria online információs rendszerében azonban október 25-én arra figyeltek fel: a felülvizsgálat engedélyezésének megtagadása.

„Tudjuk, hogy a hatalom jóváhagyása nélkül nem lehetnének kúriai bírók és vélhetőleg elesnének jelenős pénzektől. Biztos, hogy nem azt nézegetik az újságokban, hol olcsóbb a parizer. Bele sem tudják képzelni magukat azoknak a helyzetébe, akik hónap végén már csak zsíros kenyeret tudnak enni. Azt is tudjuk, ha vállalták volna a rokkantak közti diszkrimináció ügyét, akkor akár a hatalommal is szembekerülhettek volna, és már nem mehetnének jövőre síelni. De, amíg ők 1-1,2 milliót kapnak havonta, addig én egy egész évben kapok annyit rokkantsági ellátásként, ahogyan a többi diszkriminált rokkantellátásban részesülő 200 ezer sorstársam is”

– magyarázta Orosvári Zsolt.

A két lányát egyedül nevelő sárbogárdi apuka 2018 óta igyekezett több társadalmi problémára rávilágítani a saját eszközeivel, lehetőségeivel. Jótékony akciójával ágyakat és klímaberendezéseket szerzett kórházakba, az elmúlt időszakban elérte azt is, hogy megszüntessék a sárbogárdi veszélyes akkumulátor hulladék-lerakatot.

Most ő és ügyvédei is az indoklásra várnak, mert szerintük egyértelmű bizonyítékokat csatoltak be arról, hogy diszkrimináció történt.

„Valószínű, hogy nem azt írják majd az indoklásban, hogy fentről azt mondták, nem foglalkozhatunk az üggyel, mert túl nagy teher lenne az egyébként is döglődő költségvetés számára. De még egy látszat tárgyalást sem vállaltak a Kúrián. Az öröm az ürömben talán az, hogy ha már a veszprémi bírák nem, mi most beadhatjuk panaszunkat az Alkotmánybíróságnak. Úgy gondolom, hogy nemcsak a veszprémi bírók, hanem a Kúria bírái is féltik az állásukat. Az, hogy megtagadták a vizsgálatot, egyértelműen bizonyítja, hogy nincs jogállam ma Magyarországon. Pedig még olyan bizonyítékot is becsatoltunk, ahol egy tavaly előtt rokkantellátást kapott férfinek ugyanannyi ledolgozott év után, csaknem azonos jövedelmi viszonyokkal, ugyanabban a kategóriában, mint én, 224 ezer forintot állapítottak meg, míg én 93 700 forintot kapok”

– fejtette ki Orosvári Zsolt, majd megjegyezte: nem mellékesen 16 évvel ezelőtt, az akkori járulékok miatt többet fizetett be az államnak, mint amennyit most fizetnek ugyanakkora bevétel után.