Betegszervezetünket és az egészségkárosodással élő embereket érintő három fontos kérdésben fordultam levélben a Belügyminisztériumhoz.

Dr. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár Úrtól kértem szakmai segítségét és közbenjárást az alábbi kérdésekben.

1. Betegszervezetünk anyagi helyzete

Levelemben leírtam, hogy három évvel ezelőtt anyagi gondjaink jelentkeztek, amelyek az elmúlt évben tovább súlyosbodtak. Az elmúlt években nem sikerült bevételhez jutnunk a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. civil szervezeteknek kiírt pályázatán. Legutóbb 2020-ban sikerült 300.000 Ft vissza nem térítendő forrást nyerni, azóta minden pályázatunkat elutasították, úgy érezzük, igazságtalanul.

Azt szeretnénk, ha valamilyen szinten meg lennének becsülve Magyarországon a betegszervezetek és az önkéntesek által végzett társadalmi munka.

2. Ingyenes utazás kiterjesztése helyi közlekedésre

Az elmúlt évben számos változást hozott magával a március elsejétől hatályos új tarifacsomag, amely sokak számára jelentősen kedvezőbbé tette a tömegközlekedést.

Kedvező változás volt, hogy akik rokkantsági ellátásban részesülnek, azoknak ingyenes lett a közlekedés a MÁV és a Volán járatain, ehhez az „Ellátottak utazási utalványa” igazolólapot kell felmutatni. Ez azért volt kedvező változás, mert pont a legrászorultabb rétegnek segítettek, azoknak, akik egészségkárosodásuk miatt rendszeresen sokat utaznak kórházba, szakrendelésre.

Levelemben Államtitkár Úrtól azt kértem, hogy ezt az ingyenes utazási lehetőséget terjesszék ki magyarországi városok helyi közlekedésére is, például Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, Pécsett. A helyi autóbusz- és villamos járatokra ne kelljen a rokkantsági ellátásban részesülőknek vonaljegyet vásárolni, hanem az „Ellátottak utazási utalványa” igazolólappal ingyenesen tudjanak közlekedni.

3. Egyéni vállalkozói kedvezmények

Azok, akik rokkantsági ellátásban részesülnek, többen kiegészítő tevékenységként egyéni vállalkozásuk van, ahol egészségi állapotuk mértékének megfelelően végeznek olyan (pl. alkotó) munkát, amelynek bevételével kiegészítik az ellátásuk összegét.

Sajnos az adóváltozások számukra rendkívül kedvezőtlenül alakultak, habár a rokkantsági ellátás a gyakorlatban „nyugdíjszerű” ellátásnak felel meg, az egyéni vállalkozásban mégis főtevékenységnek számít – azaz fizetni kell minden hónapban legalább 60-70 ezer Ft összegű TB járulékot.

Sokan pár tízezer Forint nyereséghez jutnak ezzel a kiegészítő tevékenységgel, így a főállású járulékok megfizetése lehetetlen – sokan megszüntették vagy szüneteltetik egyéni vállalkozásukat, vagy „feketén” próbálják eladni termékeiket, szolgáltatásaikat.

Államtitkár Úrnak azt javasoltam, hogy aki rokkantsági ellátásban részesül, annak ugyanolyan adózási feltételeket biztosítsanak, mint aki pl. öregségi nyugdíj mellett egyéni vállalkozó. 

A kiemelt fotó a Belügyminisztérium épületét ábrázolja, a kép illusztráció.