A megváltozott munkaképességű személyek a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósítása mellett akár napi 8 órában, továbbra is jövedelemkorlátozás nélkül dolgozhatnak, emiatt az ellátást nem kell megszüntetni.

Keresőtevékenység folytatása mellett, táppénz, baleseti táppénz folyósítása esetén is igényelhető a megváltozott munkaképességű személyek ellátása. Rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást változatlanul az a 15. életévét betöltött megváltozott munkaképességű személy kaphat, akinek az egészségi állapota 60 százalékos vagy kisebb mértékű.

A rokkantsági ellátásra és a rehabilitációs ellátásra való jogosultság további feltétele, hogy az ügyfél a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095, 10 éven belül 2555 nap, vagy 15 éven belül 3650 napon át bejelentett biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, egyéni vagy társas vállalkozó, stb.) rendelkezzen.

A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás nem minősül saját jogú nyugdíjnak, így a foglalkoztatásra és a járulékfizetésre is eltérő szabályok vonatkoznak.  Az öregségi nyugdíjas munkavállaló keresetéből csak a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell levonni, míg az előbbi ellátásokban részesülők jövedelmét 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék is terheli.

A rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs a munkavállalással kapcsolatos bejelentési kötelezettsége, a rehabilitációs ellátásban részesülőnek pedig csak a keresőtevékenység kezdetét, illetve megszűnését kell 10 napon belül bejelentenie a rehabilitációs hatóságnak.